Tudta, hogy a káromkodás dopping, a másnapos kardiózás pedig agysejteket ment?

Meglepő sport- és idegtudományi eredmények.

Mikor káromkodott utoljára a konditeremben lelkiismeretfurdalás nélkül? Nincs oka a verbális önmegtartóztatásra, mert kétségkívül prosztónak tűnhetnek azok, akik cifra szitkok kiabálása közben emelgetik a súlyzókat, hosszabb távon jobban járnak, mint az illedelmes csendben edző társaik.

Káromkodás közben nagyobb erőt képesek kifejteni, ezáltal hatékonyabb lesz a tréningjük

– igazolta számszerűsítve az összefüggést több új kísérlet.

Richard Stephens, az angliai Keele University pszichológia professzora szobabiciklis spinning edzést imitált: a kísérleti alanyok egyik részét arra kérte, hogy a fárasztó tekerés közben időről időre mormoljanak el egy-egy bazmeget vagy kurva életet’. Míg a másik csoportnak olyan semleges szavakat kellett ismételgetnie, mint az asztal, ágy, párna. Közben a kísérlet vezetői mérték, hogy mekkora energiát fejtenek ki az emberek.

A káromkodó csoport teljesítménye 4 százalékkal lett magasabb a semleges szavakat ismételgetőkénél.

Ezután a részvevőknek különböző tárgyakat kellett hasonlóan semleges vagy csúnya szavak mondogatása közben összenyomniuk. Ennél a feladatnál még jobban teljesítettek a káromkodók: 8 százalékkal több erőt voltak képesek kifejteni, mint semleges szavakat mormoló társaik.

“Az emberek nagyobb erőt fejtettek ki és jobban izzadtak, miközben káromkodtak”

– magyarázta a trágár szavak bűvös hatását Richard Stephens a Wirednek.

Ugyanakkor az még a kutatók előtt is rejtély, hogy pontosan mi a kapcsolat a káromkodás és a teljesítménynövekedés között. A csúnya szavak ismételgetése ugyanis önmagában nem emeli a pulzusszámot vagy a vérnyomást. A Keele kutatói korábban arra jutottak, hogy

a káromkodás a fájdalomküszöböt emeli.

A pszichológiai magyarázat szerint a hangos káromkodás eltereli a figyelmünket, ezért kevésbé koncentrálunk az erőkifejtésre. Mindez még csak feltételezés, amit tudományos módszerekkel is bizonyítani szeretnének a jövőben. Addig is, a különféle teljesítményfokozók és táplálékkiegészítők mellett egy kis extra káromkodás biztos nem árthat.

Hasonlóan meglepő, ráadásul az alkoholfogyasztó sportembereknek megnyugtató eredményt publikált az amerikai idegtudományi társaság, a Society for Neuroscience folyóirata. A Journal of Neurosience hasábjain a Stanford és a Kalifornia Egyetem kutatói azzal álltak elő, hogy

az alkohol idegsejtpusztító hatása sporttal mérsékelhető!

Egereken és patkányokon végzett kísérleteik megerősítették, hogy az alkoholfogyasztás hosszútávon azért is vezethet drasztikus elbutuláshoz, mert a szesz az emlékezetért felelős hippokampuszban, az agysejtek energiatermelését “támadja”. Márpedig ha az idegsejtek energia híján legyengülnek, akkor nagy eséllyel meg is semmisülnek.

Jó hír azonban, hogy a folyamat visszafordítható. Méghozzá éppen sportolással, egészen pontosan futással. A kísérletek során az egerek egyik csoportjának alkoholt, a másiknak sós vizet fecskendeztek a véráramába. Ezután a csoportokat kettéválasztották. A rágcsálók egy része alkohol mámorban, illetve józanul henyélhetett tovább. A másik két csoportot viszont keményen megdolgoztatták: mókuskerekezniük, illetve futógépezniük kellett, vagyis kardióztak.

A tesztek eredményei szerint az alkoholfogyasztás után sportoló példányok megrongált agysejtjei újraépültek, míg az alkoholizáló, de henyélő rágcsálók sejtjei legyengültek. Úgy tűnik tehát, hogy egy kiadós másnapos futás semmiképpen nem árthat, sőt inkább jót teszünk vele neuronjainknak.

Kövessen minket Facebookon!

Ossza meg a cikket

Ne maradjon le, kövessen minket YouTube-on is!

Hozzászólások

Videók

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!