A klímaváltozással elfeledettnek hitt és eddig ismeretlen vírusok tűnhetnek fel

Már csak ez hiányzott, még egy dolog, ami miatt lehet egy icipicit aggódni.

A globális felmelegedés vagy ha jobban tetszik a klímaváltozás azért kiváló téma, mert mindig lehet róla írni és rengeteg réteg található az egyébként is aggodalmat keltő jelenség mögött. Egyszer már mi is megemlékeztünk arról, hogy az emberekre gyakorolt legrosszabb hatásai talán még visszafordíthatóak, sőt, magyarországi híres embereket is kérdeztünk arról, ők mit tesznek azért, hogy a Föld tovább bírja, ezúttal viszont inkább egy kis pánikot keltenénk.

A globális felmelegedéssel együtt ugyanis számítanunk kell ősi vírusok újbóli megjelenésére.

Az ősi vírusok tényleg ősiek, olyanok, amik akár ezer éve nem bukkantak fel sehol, azonban a kutatók szerint az elkövetkezendő évtizedekben a Föld további melegedésével egyre gyakrabban jelenhetnek meg. Az is feltétlen bizakodásra adhat okot, hogy még azt sem tudhatjuk, pontosan milyen vírusok és baktériumok szabadulhatnak el és ezek milyen hatással lehetnek az emberiségre.

Another Ancient Giant Virus …

Another Ancient Giant Virus Discovered…………………. Mollivirus sibericum is the newest member of a family of ancient giant viruses isolated from a sample of Siberian permafrost, researchers from France’s CNRS L’Institut de Microbiologie de la Méditerranée and their colleagues reported in PNAS (September 2). M.

Óriásvírusok a tudomány szolgálatában

Tudósok hosszú ideje kísérleteznek a mostaniaknál jóval összetettebb, és genetikailag is sokkal komplexebb szerkezetű óriásvírusokkal, természetesen ellenőrzött körülmények között. A legfontosabb ilyen jellegű vizsgálatot az Aix-Marseille Egyetem francia kutatói végezték, és a Szibéria egyik, állandóan fagyott régiójában talált, mintegy 30 ezer évesre taksált óriásvírus kísérleteik során újból működésbe lendült. A vírusra a szakemberek mintegy 35 méteres mélységben, a fagyott talajban végzett fúrásokkal akadtak rá.

Mik az óriásvírusok?

Ha meghalljuk a szót, hogy óriásvírus, ne emberméretű vírusokra gondoljunk, mert hülyébbek leszünk a sokévi átlagnál. Az óriásvírus valójában egy, a “normálisnál” nagyobb vírus, aminek a hossza több, mint fél mikrométer. A mikrométer a milliméter ezredrésze, tehát az sem túl nagy. Az óriásvírusokat a genomjuk – vagyis a bennük található örökítő információinak összességének – nagysága miatt is nevezik óriásnak, hiszen a genomméretük vetekszik egyes baktériumokéval.

A mollivirus sibericum, vagyis szibériai puha vírus a negyedik óriásvírus fajta, amit ebben a században találtak, ugyanez a francia csapat Szibériában felfedezett már egy hasonlót, a pithovirus sibericumot. Az első ilyen vírustörzset, a mimivírus-családot 2003-ban azonosították egy olyan vízmintában, amelyet egy bakteriális tüdőgyulladás-járvány kitörésekor vettek még 1992-ben. Nagy méretük mellett a mimivírusok különlegessége, hogy összesen 979 fehérjekódolásra alkalmas génjük van – jóval több, mint bármely általunk ismert modern vírusnak. (Az influenza A vírusának például összesen nyolc, a HIV-nek pedig kilenc van.)

Scientists Discover New Giant #Virus: Mollivirus

Scientists Discover New Giant #Virus: Mollivirus sibericum http://www.sci-news.com/biology/science-mollivirus-sibericum-giant-virus-03221.html #biology #science #nature #Siberia #health

A kísérletek során azt igyekeztek bizonyítani, hogy ezek az ősi óriásvírusok bármikor életre kelhetnek, és igazuk is lett, miután a munka során felhasznált amőbák tömegesen pusztultak el. A vírus az amőbák sejtjein belül ismét osztódni kezdett, vagyis

a 30 ezer éves fagyott állapot sem akadályozta meg, hogy a folyamat újból beinduljon.

Ugyanakkor tudatosan megfertőzni egy amőbát laboratóriumi körülmények között teljesen más, mintha bányászat során kerül felszínre egy új, eddig nem ismert vírus. Szintén megnyugtató, hogy egysejtű organizmusokat ugyan megfertőztek ezek a jégbe zárt, majd kiolvasztott vírusok, de az emberi szervezetre nem voltak veszélyesek. Viszont azt senki sem tudja, hogy milyen egyéb kórokozók rejtőznek még a jég alatt, hasonló felfedezésre várva.

Régi ellenségek újjáélednek

Az óriásvírusok mellett a permafroszt olvadásával, tehát a klímaváltozás miatt egyes baktériumok és elfeledettnek hitt vírusok a jég fogságából kiszabadulva ismét aktívak lehetnek. Tudósok korábban teljesen sértetlen spanyolnátha vírusokat találtak az alaszkai tundrán 1918-ban eltemetett holttestekben. Az 1890-es években egy szibériai város teljes lakosságának fele meghalt himlőben, és a holttesteket a Kolima folyó mentén temették el, ahol szintén drasztikusan elkezdett emelkedni a hőmérséklet. Ugye kitalálják, hogy mi miatt.

A szibériai helyzet súlyosságát az is jelzi, hogy tavaly augusztusban Jamali Nyenyecföldön lépfenejárvány tört ki, amiben közel száz ember fertőződött meg, 2300 rénszarvas pusztult el és egy 12 éves fiú is életét vesztette. A környéken ezelőtt 1941-ben volt járvány, akkor több mint kétezer rénszarvas veszett oda és több tucat embert kellett evakuálni a környékről. Ez is bizonyíték arra, hogy

a lépfene (antrax) kórokozója több száz évet is képes átvészelni a fagyos talajban,

de mivel tavaly nyáron abnormálisan meleg volt az időjárás a régióban, a betegség ismét felütötte fejét. Nem mintha nem lettek volna erre felkészülve, már egy 2011-es publikációban is felmerült, hogy az olvadó környezet miatt ilyen, rég elfeledettnek hitt járványok bármikor aktivizálódhatnak, és a permafroszt az egyik legsebezhetőbb területe a Földet érintő éghajlatváltozásnak.

AJ+

Anthrax from a 75-year-old reindeer carcass may have killed one boy and 2,300 animals.

Anyád! A szúnyogok

Nem csak az állandó fagy birodalma van kitéve a veszélyes vírusok újbóli felbukkanásának, és itt az alkalom, hogy egy kicsit beszéljünk a mostanában a hírekben kevesebbet szereplő Zika-vírusról. Át is adnánk a szót Paul Epsteinnek, aki még 2005-ben írt egy tanulságos cikket a New England Journal of Medicine-be.

„A rengeteg betegség hordozójaként számon tartott szúnyogok nagyon érzékenyen reagálnak a hőmérséklet változásaira. A felmelegedés miatt sokkal könnyebben és nagyobb arányban tudnak szaporodni, ezáltal hosszabb lesz a tenyészidőszakuk, lerövidül az elszaporodó mikrobák érlelési ideje és mindezek együtt hatékonyabbá teszik a betegség terjedését.”

A többit már ismerjük. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2016. február 1-jén világszintű egészségügyi vészhelyzetet hirdetett a Zika-vírus problémájának megoldására és bár ezt tavaly novemberben feloldották, arra figyelmeztettek, hogy a zikaláz és szövődményei továbbra is komoly, hosszú távú problémát jelentenek az emberiség számára. Az enyhe influenzához hasonló tüneteket okozó Zika kóros idegrendszeri elváltozást, úgynevezett mikrokefáliát (kisfejűséget) okoz a magzatoknál, és a vírus a Guillain-Barré szindrómaként ismert idegrendszeri betegség kialakulásáért is okolható. Jelenleg nincs semmilyen gyógymódja a zikaláznak, amely sokszor – ötből négy esetben – észrevétlen marad és semmilyen tünettel nem jár. Eddig szerte a világon több mint 2300, bizonyítottan mikrokefáliában szenvedő csecsemő jött a világra, többségük Brazíliában, de szakértők szerint az elváltozással született gyerekek valós száma ennél minden bizonnyal sokkal nagyobb.

Zikaláz - Az egyiptomi csípõszúnyog
Mikroszkópon keresztül készített kép a zikavírust terjesztő egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti) egyik példányáról a bogotai Nemzeti Egészségügyi Intézet rovarkártevőkkel foglalkozó laboratóriumában 2016. április 26-án. (Fotó: MTI/EPA/Leonardo Munoz)

Nem kell félni, de

Bár az elszabaduló vírusok pont úgy hangzanak, mintha egy horrorfilm első perceiből rángatták volna őket elő, egyelőre nem kell túlságosan aggódnunk. Carl Zimmer, a New York Times tudományrovatából nemrégiben könyvet is írt A Planet of Viruses címmel és ő azt mondja, hogy

egyelőre csak akkor kell rettegnünk, ha amőbák vagyunk,

és még a Szibériában talált vírusok sem humán patogén vírusok. Ez persze nem jelenti azt, hogy állatok között ne üthetné fel a fejét egy járvány, de ezek a jégből, fagyott talajból kiolvadó vírusok az emberiségre leselkedő veszélyek listáján a hátsó traktusban szerepelnek. Ám a globális felmelegedéssel összefüggésben igenis számítanunk kell újbóli megjelenésükre, miközben az eddig lakatlan és kihasználatlan régiókat gazdaságilag hasznosítjuk/benépesítjük. Így pedig nem zárható ki teljes egészében egy globális járvány sem, de ennek esélyét jelenleg még senki nem tudja megbecsülni.

Forrás: BBC, Proceedings of the National Academy of Sciences, Huffington Post, Business Insider

Ossza meg a cikket

Ne maradjon le, kövessen minket YouTube-on is!

Hozzászólások

Videók

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!