Eltorzult arccal feltépi az ajtót, és ráront a félig meztelen nőre – a martfűi rém filmélményei

Hogyan késztetett valakit erőszakra A Tenkes kapitánya 11. része? Mi játszódott le a martfűi rémként elhíresült sorozatgyilkosban, amikor Raszkolnyikov lendítette a baltát a Bűn és bűnhődésben?

Ködös, homályos, tudatalatti, zavart állapotban követte el tetteit a martfűi rémként elhíresült Kovács Péter? 1957 és 1967 között négy nőt gyilkolt meg, két másikat pedig minden bizonnyal csak azért nem, mert megzavarták. “És akkor csak ott találtam magam a nő hullája mellett” – hangoztatta többször is a kihallgatásán, amivel arra játszott, hogy hátha elmebetegnek nyilvánítják, és megússza a halálbüntetést. Nem így történt, Kovácsot halálra ítélték és kivégezték.

Kihallgatásán azt vallotta, hogy három támadása előtt is erőszakos filmjelenetek váltották ki belőle azt az érzést, ami végül négy ember halálához vezetett. Hogy mi játszódott le benne, egyáltalán váltottak-e ki belőle bármit a jelenetek, már sosem fogjuk megtudni. Azt viszont kinyomoztuk, melyek voltak ezek a jelenetek.

Visszaélés

A filmet 1957. július 22-én látta a tiszaföldvári moziban. Az akkor még nőtlen férfi aznap délelőtt dolgozott, a délutánja szabad volt, a moziba biciklivel indult. Egy 1950-ben készült argentin filmet vetítettek, Visszaélés (Abuso de confianza) címmel.

Mario C. Lugones rendező 67 évvel ezelőtt bemutatott alkotásából még csak részleteket sem találtunk, ezért Dr. Szabó Zoltán nyomozó-ügyész visszaemlékezéséből idézünk. Ő volt az, akinek köszönhetően végül elfogták a négyszeres gyilkost.

“A sötét nézőtér egyik székében, elől a harmadik sor szélén egy fekete hajú, feltűnően fehér arcú férfi ül. A híradó után a nagyfilm jelentős része pereg. Fiatal, szép arcú nő a főszereplő. Bemegy a szobába, vetkőzni kezd. Először selyemharisnyáit veti le. Alaposan felhúzott szoknyája alól a művelet közben formás combok villannak elő. Idős, olyan hatvan év körüli férfi előregörnyedve áll a behajtott ajtó előtt, szemét a kulcslyukra tapasztja. Most a kulcslyuk kinagyítva, s megpillantjuk a felső ruháját lehúzó lány ingerlő alakját a kombinéban. Most a melltartót gombolja, majd megszokott mozdulattal nyúl a kombiné aljához, azt is húzni kezdi, alulról felfelé. Már a kis nadrág is elővillan. A kép vált. Az előre görnyedő kövérkés, kéjsóvár arca, kigúvadt szemei, eltorzult arca látszik. Verejtékben úszva. Majd látjuk, hogy eltorzult arccal feltépi az ajtót, s ráront a félig meztelen nőre, aki sikoltozni kezd. Újra a nézőteret, a fehér arcú fiatalember arcát látjuk. Ugyancsak eltorzulva. A hátul ülők morognak. Üljön le! Ne zavarjon! Marha, pont a legjobb részt takarja el! Mondja egy borízű hang. De a fiatal férfi alakja már nem is látszik. Tapogatódzva távozik a kijáraton. Útja a néptelen mozi előcsarnokán visz el. Az óra számlapján a mutatók állása 21 óra 46 perc. A férfi kimegy a moziból, az egyik fához támasztott női kerékpárhoz lép. Felül rá, és balra elhajt a köves úton.”

“Ha ilyet láttam, mindig rám telepedett valami köd,

és szinte vonzott, hogy én is azt tegyem. Felálltam és kijöttem a moziból. Felültem a kerékpárra és csak mentem. Odaértem a gyár elé, talán este tíz óra lehetett. Szemben a gyárral van egy épület. Én annak a sarkán bújtam meg. Láttam, hogy sok ember jön ki. Két nő közeledett a búvóhelyem felé. Követtem őket, majd elváltak. Az egyik továbbment a sötétben, egy kukoricatábla szélén. Én lehajoltam a földre, felvettem egy laposvasat…” – mondta Kovács Péter a bíróságon. Aznap este ölte meg első áldozatát, a martfűi Tisza Cipőgyárból hazafelé tartó Szegedi Margitot.

martfu-01
Képünkön a martfűi ipartelep látható a várost átszelő 442-es főútról, mögöttünk a vasútállomással. Kovács Péter itt várakozhatott (fotó: Turbék Attila)

A filmről 1968. július 25-én beszélt a bíróságon, és hozzátette, tizenegy év távlatából már nem emlékezett vissza, a címét is csak a nyomozás során tudta meg. Az a bizonyos erőszakos jelenet élt csak az emlékezetében, amelynek hatása alá került. A nyomozók tudták a mozit és az időpontot is, így beszerezték az egykori műsort. Nem volt nehéz kideríteni, mit vetítettek aznap este. A 77 perces drámát begyűjtötték a filmarchívumból, hogy levetítsék Kovácsnak. Amikor az a bizonyos jelenet következett, a férfi szólt.

visszaeles
Jelenet a Visszaélés című filmből (fotó: Pinterest)

Sopsits Árpád tavaly bemutatott thrillerében, A martfűi rémben (kritikánkat itt olvashatja el) van egy jelenet, amikor Bognár Pál (vagyis Kovács Péter) otthonában néz egy fekete-fehér filmet. Egy férfi éppen egy nővel erőszakoskodik, amitől a Hajduk Károly által alakított Bognár Pál felizgul. Sopsits a Resetnek azt mondta, nem volt könnyű megfelelő filmrészletet találniuk ehhez a jelenethez. A Tenkes kapitányával mégsem állhattak elő 2016-ban, a nézők ugyanis nem vették volna komolyan. Az ötvenes évek filmjeiben egészen mást jelentett egy erőszakos jelenet, mint a huszonegyedik században.

martfu-08
Az azóta bezárt tiszaföldvári mozi épülete (fotó: Turbék Attila)

Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés

1963. november 13-án este 19 óra 5 perctől Dosztojevszkij drámáját adták a Thália Színház előadásában a Magyar Televízióban. Kovács Péter akkor már nős volt, született egy kislányuk, felesége pedig egy fiút hozott az első házasságából. Az asszony délutános volt, csak a nevelt fiú és Kovács tartózkodtak otthon.

Azt vallotta, hogy ebben az esetben is csak a nyomozóktól tudta meg, mit nézett aznap a tévében, de a tárgyaláson megint csak nem jutott eszébe, hogy a Bűn és bűnhődést vetítették, amikor egy jelenetnél (Raszkolnyikov baltát rejt köpenye alá, elindul az öreg uzsorás asszonyhoz, kopogtat és bemegy, a balta lendül és lesújt.) megint ráereszkedett a köd. “Kimentem a házból, amely akkor vakolatlan volt. Abban az időben építkeztünk. A vakolatlan fal egyik mélyedésében kőműveskalapácsot tartottam, a mester felejtette ott. Elől hagytam, hátha jönnek érte. Magamhoz vettem és motorkerékpárra ültem. Mentem cél nélkül, kezemben a kalapáccsal.” Ezután támadta meg Szabó Istvánnét Homok község vasútállomásának közelében, akit leütött a kalapáccsal, de két közelben lévő férfi megzavarta. A nő ennek köszönhette, hogy túlélte a támadást.

A Tenkes kapitánya

1964. március 21-én este A Tenkes kapitánya 11. részét (Fogságban) adták a tévében. Ezt lejátszották Kovácsnak, aki az egyik jelenetnél közbeszólt, hogy ezek azok a pillanatok, amelyekről a kihallgatásán beszélt.

“Bármilyen különösen hangzik, megint a televízióval kell kezdenem. 1964. március 21-én este ismét otthon voltam. A feleségem a délutáni műszakban dolgozott. A Tenkes kapitánya ment, nem tudom, hányadik folytatásban. Egyszerre megint az a furcsa érzés jött rám, az a köd, ami indulásra kényszerített. (…) Én nem tudom, hogy mi történt volna, ha tovább nézem a filmet, amely megmutatta, hogy az erőszakoskodó férfi tűzhalált halt. Amikor a jelenet elkezdődött (Dudva György kocsmáros (Gera Zoltán) és Székely Veronika (Vajda Márta) jelenete.), és a férfi dulakodni kezdett a nővel, hogy megszerezze, jött a köd és én fölálltam. A tévét is bekapcsolva hagytam és kimentem a kertbe. Felvettem egy kalapácsot és gyalog elindultam. A már jól ismert hatás kergetett az utcákon. Hajtott valami, szinte futottam. Nemsokára észrevettem egy magányosan haladó nőt. És utánaeredtem.” Sinka Józsefné a fejére mért ütéstől összecsuklott, de Kovács egy járókelő miatt elfutott. A nő kisebb agyrázkódással megúszta a támadást.

(Kovács Péter vallomásait és Szabó Zoltán visszaemlékezését Polgár András – A kéjgyilkos című, 1989-ben megjelent dokumentumregényéből idéztük.)

A martfűi rémről írtuk

Van, amihez nem férkőzhetünk közel – interjú Sopsits Árpáddal, A martfűi rém rendezőjével

Egy gyilkosság részletei filmen és a valóságban

Még a bokrok közé is bebújtunk, hogy kövessük a Kádár-rendszer első sorozatgyilkosát

Kövessen minket Facebookon!

Ossza meg a cikket

Ne maradjon le, kövessen minket YouTube-on is!

Hozzászólások

Videók

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!