Visszamentünk a hatvanas évekbe, hogy a Rákóczi úti albérletébe is kövessünk egy gyilkost

Royal Szálló, Normafa, a Margitszigeti Nagyszálló, a fogaskerekű, Szöllősi György és egy fej nélküli holttest a csillebérci úttörővasút közelében. Végigjártuk a Jó estét nyár, jó estét szerelem főhősének és áldozatának utolsó estéjének útvonalát.

szollosgyorgy
Szöllősi György rabosítási fotója

A Budapesti Fővárosi Bíróság 1962. szeptember 28-29-én tárgyalta Szöllősi György 22 éves budapesti lakos ügyét, akit október 1-én halálra ítéltek, aztán ki is végeztek. Ő volt Fejes Endre regényhőse a Jó estét nyár, jó estét szerelemben, aki azzal szédítette a lányokat, hogy külföldi diplomata. A valódi Szöllősi György – ez a vidékről a fővárosba felszakadt segédmunkás – személyisége valószínűleg ugyanolyan messze volt Fejes Endre főhősétől, mint ahogyan a korabeli sajtó a brutális gyilkosság után leírta. Aki részletesebben olvasna az igazi sötétkék ruhás fiúról, annak Legát Tibor Magyar Narancsban megjelent 2015-ös cikkét ajánljuk, mi most annak a napnak az eseményeit fogjuk feleleveníteni a helyszínek bejárásával, amelyiken Szöllősi György megölte a 25 éves Sántha Ildikót a Normafa közelében. 1962. július 12.

Royal Szálló (ma Corinthia Hotel)

Sántha Ildikóval – akit már hónapok óta szédített – az Erzsébet körúti szállodában még előző nap megbeszélték, hogy július 12-én 16 órakor ugyanott találkoznak. Szöllősi ekkor már eldöntötte, hogy másnap megöli a lányt, ha nem úgy fogadja a valóságot – vagyis, hogy a férfi nem követségi tiszt, hanem segédmunkás -, mint ahogy azt illene. A gyilkosság napján vett is egy Uszkaja gyártmányú borotvát 90 forintért, amit egy kerékpáros vándorköszörűsnél köszörültetett meg.

Ildikó 12-én meg is érkezett, 17 óra körül taxiba ültek, és a Széchenyi-hegyen (akkor Szabadság-hegy) lévő Vörös Csillag Szállóba fuvaroztatták magukat.

royalszallo
Erzsébet (akkor Lenin) körút 43-49., a Royal Szálló (ma Corinthia Hotel) bejárata, 1960. (Fortepan/Budapest Főváros Levéltára)

Ez volt az az épület, amelynek kávéházában először láthatott a közönség filmvetítést, 1915-ben az Apolló Mozi költözött az épület báltermébe, amit később Vörös Csillag mozivá alakítottak át. A második világháború és az 1956-os forradalom nagyon megviselte az épületet, 1961-re átépítették.

Újjászületését a máltai székhelyű Corinthia csoportnak köszönheti, miután 2003-ban az új tulajdonos helyreállította.

Vörös Csillag Szálló

Megvacsoráztak, aztán Szöllősi 19 óra körül sétálni hívta a lányt, és azt mondta, 21 órára visszajönnek, mert addigra érkeznek meg a görög követség dolgozói. Görög diplomatákról persze szó sem volt, ezt a mesét az előző napon találta ki. Addigra ugyanis már lebukott, mert a lány valahogyan kiderítette Szöllősi valódi lakcímét, ahol a házmester elmondta neki a férfi valódi nevét és munkahelyét. Az újabb diplomatás történet hallatán mégis meginoghatott, ezért adott még egy esélyt a férfinak, aki akkor egyébként már a vőlegénye volt.

Hogy összeszedje bátorságát Sántha Ildikó megöléséhez, Szöllősi rohamtempóban ivott meg hét deci bort a szálló éttermében.

voroscsillagszalloda
A Vörös Csillag Szálló 1958-ban (Fortepan/Szent-Tamási Mihály)

Az 1939-ben átadott – tudatosan Mátyás király korára emlékeztető – épület az államosítás után kapta meg a Vörös Csillag Szálló nevet (a háború előtt Golf Szálló volt a neve a közeli golfpálya miatt), az egyik legkedveltebb budai hotel volt a külföldiek körében, magyar szállóvendég szinte nem is juthatott be – olvasható az egykor.hu-n. A vörös csillag 1956-ban eltűnt a homlokzatról, de utána annál nagyobb neoncsillag virított a szállodán, amit később Panoráma névre kereszteltek át.

Ma magántulajdonban van, a libériai nagykövetség működik az épületben, teljesen elzárkózva a külvilágtól. A területén egyébként egy lelket sem látni soha, ezt a rendszeresen arra járók is tanúsíthatják. Aki utazott a fogaskerekűvel a végállomásig, biztosan látta már az egykori szállodát, mert amikor az ember leszáll, ez az első épület, amit meglát.

Normafa étterem

A Normafa étterem felé sétáltak, de Szöllősi nem talált megfelelő helyet a gyilkossághoz, ezért betértek az étterembe, ahol még megivott három és fél deci bort, aztán újra sétára indultak. A férfi tovább erősködött, hogy nem hazudik, nem szélhámos, hanem tényleg görög diplomata. Aztán a Konkoly-Thege úton folytatták a sétát, amikor Szöllősi kivette a borotvát a farzsebéből és a kabátja bal külső zsebébe tette.

Azt viszont nem tudjuk biztosan, hogy 1962-ben pontosan melyik vendéglőt hívták a környéken Normafa étteremnek. Valószínűleg az Eötvös úti, ma Normakert étterem néven (Normafa Síház) üzemelő vendéglőrőr van szó, már csak azért is, mert Szöllősi és Sántha Ildikó az étteremmel szemben kezdődő, már említett

Konkoly-Thege úton mentek tovább.

Itt sok sétálóval találkoztak, Szöllősi ezért 19:30 körül úgy döntött, hogy egy ösvényszerű dűlőre irányítja a lányt, amely a csillebérci úttörőtábor (akkor Csillebérci Úttörő Nagytábor) és a gyermekvasút (akkor úttörővasút) csillebérci állomása között vezetett.

A cikk szerzője egy fél napot eltöltött annak a bizonyos ösvénynek a felkutatásával, de utólag bevallja, hogy ez már az elején teljesíthetetlen vállalkozásnak tűnt, nem is sikerült megtalálni. Szöllősiék 30-40 métert mentek ezen a bizonyos erdei ösvényen, aztán megálltak. A férfi  egy bokor mellett leterített egy nála lévő újságot és leültek egymás mellé. Miközben a lány továbbra is szemrehányásokat tett neki, Szöllősi már a kezébe fogta a zsebébe készített borotvát, a másik kezével átölelte a lányt, aztán egy mozdulattal elvágta Sántha Ildikó torkát. A lány pár perc alatt elvérzett. Szöllősi fel akarta darabolni a holttestet, de eltört a borotva nyele, ezért csak a fejet sikerült levágni, amit aztán egyszerűen arrébb dobott.

Széchenyi-hegy – fogaskerekű végállomása

Szöllősi a gyilkosság helyszínén hagyta a törött borotvát, aztán gyalog indult el a fogaskerekű végállomásához, ahol taxiba ült.

fogaskereku
Széchenyi-hegy (akkor Szabadság-hegy), a fogaskerekű végállomása, szemben a Vörös Csillag Szálló, 1959. (Fortepan/Bauer Sándor)

Margitszigeti Nagyszálló (ma Grand Hotel)

A taxival a Margitszigeti Nagyszállóhoz vitette magát. A taxisnak feltűnt, hogy Szöllősi arca és ruhája is véres, a Nagyszálló előtt szólt is egy rendőrnek. Szöllősi azt hazudta, hogy a Vörös Csillagban verekedett, ezért a rendőr elengedte az igazoltatás után.

(Szöllősi szerette a Nagyszállót, korábban egy másik lányt, Zólyomi Ilonát vitte oda szórakozni, akit később Cinzanóba öntött sósavval akart megölni, miután lebukott előtte a szokásos hazugságaival.)

nagyszallomargitsziget
A Margitszigeti Nagyszálló 1960-ban (Fortepan)

A nagyszállót valószínűleg senkinek sem kell bemutatni, aki járt már a Margitszigeten. Ybl Miklós építész tervei alapján építették 1873-ban, 1965-ben az árvíz miatt egy része beomlott, ami után a teljes korszerűsítés és helyreállítás mellett döntöttek. Legutóbb 2000-ben újították fel.

VIII. kerület, Rákóczi út 53.

Az igazoltatás után érthetően semmilyen járműre nem mert felszállni, ezért gyalog indult haza a Rákóczi úti albérleti szobájába. Hajnali kettő körül érkezett meg, és az volt az első dolga, hogy a ruháiból kimossa a vért, de hamarosan kiderül, hogy ez nem úgy sikerült, ahogyan azt eltervezte.

rakocziut53
Rákóczi út 53., 1961. (Fortepan/Budapest Főváros Levéltára)

Sántha Ildikó fej nélküli holttestét másnap fedezte fel egy pár, akik azonnal értesítették a rendőrséget. Szöllősi végül ugyanezen a napon a helyszínen bukott le, ugyanis visszament, mert kíváncsi volt, hogy megtalálták-e már a hullát. A helyszín biztosítását végző járőrparancsnoknak gyanús volt a viselkedése, ezért igazoltatta. Előállították a Központi Ügyeleten, és mivel ugyanabban a ruhában volt (fizetését általában 1-2 nap alatt elköltötte az általa behülyített lányokra, a következő fizetésig sokszor szó szerint éhezett), mint a gyilkosság elkövetésekor, még szabad szemmel is lehetett látni rajta a vérfoltokat. Rövid időn belül beismerte, hogy ő követte el a gyilkosságot.

A helyszíneket Dr. Bodor Endre Élet elleni bűncselekmények című 1965-ös kötete alapján állítottuk össze, ami a BM Tanulmányi és Kiképzési Csoportfőnöksége 20 év a nép szolgálatában sorozatának részeként jelent meg.

(Címlapkép: Fortepan/Szent-Tamási Mihály)

Ossza meg a cikket

Ne maradjon le, kövessen minket YouTube-on is!

Hozzászólások

Videók

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!