Még mindig van remény arra, hogy a globális felmelegedés legrosszabb hatásait visszafordítsuk

A Nagy-korallzátonynak sajnos lehet, hogy örökre befellegzett, de emberek még menekülhetnek.

Napokkal ezelőtt fénysebességgel száguldott át a hazai sajtón az MTI BBC News-ból átcitált híre, miszerint

soha nem látott mértékű korallfehéredés sújtja a már amúgy is legyengült ausztrál Nagy-korallzátony északi és középső harmadát.

A mostani fehéredés a koralltelep középső harmadára koncentrálódik, míg a tavalyi elsősorban az északi részre összpontosult és a szakértők szerint a két esemény időbeli közelsége miatt a koralloknak nincs esélyük regenerálódni.

A queenslandi James Cook Egyetem kutatója, Terry Hughes szerint a tavalyit is beleszámítva 1998 óta ez a negyedik tömeges korallfehéredés a területen és mindig eltérő hosszúságú idő telt el a jelenségek között, de ilyen rövid időn belül még sosem került sor újabb fehéredésre. A kutatók rámutattak, hogy a mostani fehéredés – ellentétben a tavalyival -, ráadásul a Csendes-óceán trópusi vízfelszínének felmelegedését okozó El Niño légköri jelenség közreműködése nélkül zajlik.

Itt merül fel, hogy a globális felmelegedéssel kapcsolatban rengeteg a kommunikációs probléma, hiszen ha nagyon akarjuk, minden nap találhatunk olyan híreket, ami szerint a Földnek már csak órái vannak hátra. Nem azt állítjuk, hogy a klímaváltozás nem valós, hiszen ennél valósabb és rémisztőbb már nem is lehetne, a jó hír azonban az, hogy még mindig nincs teljesen késő. A Nature Climate Change brit (nem olyan brit!) tudósainak jelentése szerint

ha rövid időn belül csökkenti az ember a károsanyag-kibocsátását, a klímaváltozás legrosszabb történései még mindig visszafordíthatóak lennének.

Szárazság Franciaországban
A rendkívüli hőség és az alacsony vízszint következében teljesen kiszáradt a Var folyó medre a dél-franciaországi Carrosban 2016. szeptember 7-én. (Fotó: MTI/EPA/Sebastien Nogier)

Indiában 2015-ben az extrém hőség több mint 2500 ember életét követelte, míg csak Európában a 2003-as hőhullám 70 ezer embert ölt meg. A kutatók ezeket az eseteket is alapul véve kiszámolták, hogy ha semmit nem teszünk azért, hogy kevesebbet szennyezzük a légkört, akkor milyen gyakran fordulhat elő hasonló méretű katasztrófa. Aztán azt vizsgálták, hogy mennyiben kellene visszafogni a szennyezést, hogy a felére csökkentsék a hasonló esetek kialakulásának valószínűségét.

A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy ha 2020-nál előbb nem is kezdik el a Föld országai az emisszió csökkentését, 2040-re így is visszaszorítható az extrém hőhullámok esélye. Ez pedig sokkal korábban van, mint amit eddig jósoltak, vagyis hogy a légszennyezés jelentős mértékű csökkentése is csak az évszázad legvégére fejtené ki pozitív hatását bolygónkra.

3 éve világszerte gyakorlatilag stagnál a károsanyag-kibocsátás, köszönhetően a párizsi klímagyezménynek, amit szigorúan be is tartatnak, bár még mindig van lépések afelé, hogy ennél is szigorúbb szabályozásra lenne szükség, Magyarország pedig még mindig jócskán el van maradva például a megújuló energiák megítélésében és hasznosításában.

2040 még messze van, de jó eséllyel mi még megérhetjük azt az időt, amikor nem fog minden nyáron a világ egy része halálra főni. A Nagy-korallzátonyt sajnos már valószínűleg nem tudjuk megmenteni, de lehet hogy a körülöttünk lévő emberek egy részét igen.

(via Quartz / reset)

Kövessen minket Facebookon!

Ossza meg a cikket

Ne maradjon le, kövessen minket YouTube-on is!

Hozzászólások

Videók

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!