Ha a britek azt mondják, hogy náluk minden harmadik sört pocsékul csapolják le, akkor mit szóljunk mi?

Azt mondja egy jelentés, hogy hanyagul takarítják a csapokat. Hogy néz ki ez nálunk?

Összeállították a Nagy Sörminőség Jelentést a brit Cask Margue felügyelői, és arra jutottak, hogy minden harmadik sör, amit a szigeteken lecsapolnak, jó eséllyel pocsék minőségű, mert a pubüzemeltetők nem takarítják a sörcsapokat és csöveket. Attól ugyanis nem lesz még tiszta és kiváló egyetlen kocsma sem,

ha nem tapad az ember lába a padlóhoz, nincs állandóan ázott kutyaszag, és nem jártak le a ropik és mogyorók a pult mögötti polcon.

Ez a Cask Margue egy non-profit szervezet, amit négy sörfőzde alapított 1997-ben, hogy a szervezet emberei névtelenül járják a világot, és megnézzék, mindenhol a megfelelő hőmérsékleten, kellően szépen és jó ízűen csapolják-e a söreiket. A szervezetnek 2016-ban 45 minősített felügyelője volt, akik évente 20 ezer rajtaütés végeznek. A saját elvárásuk az, hogy legalább kétszer egy évben bejárják az alájuk tartozó kocsmákat.

Azok a kocsmák, amik kiteszik a logójukat, azt állítják, hogy elvileg jó sört csapolnak, aztán ha mégse, akkor el kell viselniük a lebaszást. Most jó pár kocsmára ráfér az ejnye-bejnye. Hogy a Cask Marque mit tud tenni azon kívül, hogy felhívja a pubok és a fogyasztók figyelmét, hirtelen nem teljesen világos. A jelentésben mindesetre azt írják, hogy ha valahol rossz a sör, akkor az 58,8 százalékban azért van, mert hanyagul takarítják a csapokat.

A szigeteken élő magyarok kedvéért kiemeljük, hogy a kocsmák, így a sörök is dél-nyugaton és Walesben a legrosszabbak, és északon a legjobbak.

Nagyon kíváncsiak voltunk Magyarországon ránéz-e valaki arra, hogy azért ihatatlanok-e időnként a sörök, mert nem tisztítják a csapokat, vagy azért, mert ilyenek. Megkérdeztünk hát néhány pultost, hogy néz ki itthon a dolog. Abból a szempontból halál lehangoló a helyzet, hogy elmondásuk szerint egyetlen hivatal, így például az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat se nézi, hogy rendesen takarítják-e a pultokat.

“Inkább arról van szó, hogy te le vagy szerződve valamelyik gyártóval és forgalmazóval, és ha botrányosan nem tisztítod a csöveket, vagy vizezed a sört, vagy bármi stiklit csinálsz, akkor

a megállapodási szerződés értelmében életbe léphet olyan záradék, ami miatt komoly kötbért kell fizetned minőségrontás címén,

de én személy szerint ilyenről még nem hallottam” – mondta az egyikőjük. Nevekkel persze nem fogunk dobálózni.

Abból a szempontból viszont mégis szívderítő itthon a helyzet, hogy a gyakorlat szerint hetente, kéthetente kijár az adott sörgyár képviselete, merthogy a sörgyárak uralják a kocsmák jelentős részét, és ők maguk megtisztítják a rendszert, és közben persze azt is megnézik, tuti-e, hogy csak olyan söröket árulnak a kocsmákban, amiket tőlük rendeltek. Ha tehát valami rosszat tapasztalnak, akkor nem feltétlenül a kocsmát kell hanyagolni, hanem a márkát.

Oké, de honnan tudjuk, ha pocsék a sör?

“Attól függ, mi telepszik meg a csöveken. A lényeg, hogy nem tiszta lecsengésű sör ízt kapsz a végén. Sok verzió van, a leggyakoribb, ha savanyú vagy poshadt a sör.”

Kövessen minket Facebookon!

Ossza meg a cikket

Ne maradjon le, kövessen minket YouTube-on is!

Hozzászólások

Videók

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!